Videók

Eddig egy túlfeszített regionalizmussal próbálkoztunk, mondja dr. Kákai László a pécsi Tudományegyetem Politikai Tanulmányok Tanszékének egyetemi docense. A rendszerváltáskor főleg a demokratikus viszonyok megteremtésére és kevésbé az intézményi modellek kialakítására került hangsúly. Ez a hiányosság később jött a felszínre, mondja Kákai László. A rendszerváltáskor a helyi politikában az önkormányzatok kerültek központi helyre és az akkori politikai döntés kapcsán a középszintű kormányzás jelentősen visszaszorult, holott a középszintű kormányzásnak a magyar jogtörténeti, politikatörténeti irodalom alapján komoly tradíciója van.

Mindannyian részleges figyelemhiány szindrómában szenvedünk, mondja Paul Redmond generációs elméleti szakértő, a liverpooli egyetem tanszékvezetője. Mindenki hallott már a háború után született "baby boomers" generációról, akiket nálunk a Ratkó-korszak gyerekeiként ismernek, de keveset tudunk az utánuk jövő X vagy a milleniumi Y generációról. Utóbbiak 1980 és 2000 között születtek, és gyakorlatilag belenőttek a digitális világba. A generációk különféle jegyeket hordoznak, melyek nemcsak a fogyasztói szokásaikat, hanem a munkahelyi elvárásaikat és viselkedésüket is meghatározzák.

A lisszaboni stratégia kudarcának súlya alatt ülnek össze az Európai Unió oktatási miniszterei 2010 márciusában Budapesten és Bécsben, áttekinteni a Bologna-folyamat helyzetét. Osztrák hallgatói elégedetlenség, magyar Bologna-revíziós törekvések adnak hátteret ehhez – miközben az európai egyetemek kiszorulni látszanak a világ felsőoktatási versenyének fősodrából. A legjobb magyar egyetemek, professzorok, diákok számára az európai felsőoktatási integráció maradt még a vonzó cél, vagy érdemes másfele tekinteniük?

Nyíri Kristóf filozófus, az MTA rendes tagja. Klasszikus filozófiai munkássága az Osztrák-Magyar Monarchia szellemi életétől az idő filozófiájáig ível, a nemzetközi Wittgenstein-kutatások élvonalában tartják számon ma is. Korábban az internet, ma a mobilkommunikáció társadalmi és kulturális vonatkozásainak vizsgálatával nemzetközi szinten is iskolateremető kezdeményezések fűződnek nevéhez.

Milyen színtereken és hogyan zajlik a jövő hadviselése? Valóban számítógépek, hackerek, információs harcosok, robotok küzdenek majd egymással? Hogyan hasznosulnak a katonai fejlesztések a civil életben? Milyen hazai és nemzetközi példákat találunk erre? Nőket a hadseregbe? Lehet egyszerre katonának és nőnek lenni? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem oktatóival. Meghívott vendégeink: Siposné Prof. Dr. Kecskeméthy Klára ezredes, oktatási rektorhelyettes Prof. Dr. Padányi József mérnök ezredes, stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettes, az MTA doktora Dr. Kovács László, mérnök őrnagy, hivatásos katona, az Információs Műveletek és Elektronikai Hadviselés Tanszék egyetemi docense Házigazda: Dr. habil Fábri György, egyetemi docens

A géntechnológia megítélése hazánkban szélsőségek között mozog. Egyrészt rendkívül szigorú a szabályozás, s a társadalmi félelmek is erősnek tűnnek időnként. Ugyanakkor a tudósok jelentős része a tudományos megismerés felől próbálja megközelíteni a kérdést és a kellő biztosítékokkal engedélyezné a kutatásokat. A helyenként indulatos vita közegében különösen fontos, hogy olyan hiteles, tekintélyes, mértékadó és mértéktartó tudományos személyiségek segítsék tudásukkal az érdeklődők, érdekeltek tájékozódását, mint Venetianer Pál, az MTA Szegedi Biológiai Központjának kutatóprofesszora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Venetianer professzorral rövidesen megjelenő könyve kapcsán a géntechnológiával kapcsolatos tudományos fejleményekről, ideológiai, filozófiai, vallási ellenérvekről, a szociológiai, gazdasági, politikai szempontokról beszélgetünk – valamint arról, hogy tudósként hogyan látja a szakmai-társadalmi konszenzus esélyét a géntechnológia értékeinek kiaknázásában? Vendég: Venetianer Pál molekuláris biológus (MTA Szegedi Biológiai Központ) Moderátor: Fábri György